Informatikai szolgáltató céghez méltóan elég sok belsõ fejlesztésünk, projektünk fut állandó jelleggel. Ha már vezettél ilyen projektet, tudod, milyen könnyû elcsúszni a határidõkkel, fõleg akkor, ha a megrendelõ megegyezik a kivitelezõvel (saját magadnak fejlesztesz), vagyis nincs egy egészséges külsõ motiváció (pl. kötbér). Ráadásul folyton beesnek új, fontosnak tûnõ feladatok, amiket azonnal meg kell oldani, különben összedõl a világ 
. Nem egy egyszerû helyzet, na. Haladni viszont kell, mert valahogy csak ki kell szorítani a konkurenciát a piacról, ehhez pedig fejlõdni kell, nem is akármilyen gyorsan 
Hogy ne csak a napi ügyekkel foglalkozz, és érdemben haladj, nagy fegyelemre van szükség: rendszeres egyeztetésekre, és erõs kontrollra. Ez ugye senkinek sincs ínyére, így hajlamosak vagyunk halogatni (én is 
). Te is ismered ezt a jelenséget. Egyszerûen van olyan, hogy valamihez nincs kedved. Tudod, hogy pl. ki kéne dolgoznod az új viszonteladói rendszeredet, de nem tudsz nekiállni. Valami visszatart. Inkább megnézed az e-mail-jeidet, válaszolsz abszolút nem lényeges levélre, átnézed a postát, átutalsz pár számlát, felhívod a könyvelõd, megkérdezel pár dolgot, stb.. Ha ezen a halogatáson túl tudod tenni magad, és rá tudod venni magad, hogy a valóban fontos feladatokkal foglalkozz, ne pedig a fontosnak tûnõkkel (könnyûnek hangzik, de nem az), akkor egy év alatt olyan sokat fog fejlõdi a céged, mint még soha. Próbáld ki!
Mutatok hozzá egy trükköt is, aminek segítségével egy unalmas megbeszélésbõl (amit állandóan elsumákoltunk) egy olyan eseményt varázsoltam, amit mindenki nagyon vár.
Én is hajlamos vagyok a szüttyögésre. Rendszeresen egyeztetnünk kéne a hosszabb távú terveinkkel kapcsolatban, össze kéne ülni, hogy meg tudjuk beszélni, ki hogy haladt, és kicsit a körmére lehessen nézni annak, aki valamivel el van maradva. Nomeg kell a cseszegetés az embernek . Jót tesz. Eddig hajlamos voltam ezeket a megbeszéléseket elsumákolni. Most megpróbálok ezen változtatni. Egy elhatározás viszont kevés lenne, így cselhez kellett folyamodnom!
A csel: sörözés álruhába bújtattam az uncsi megbeszéléseket. Péntek délután kiszakadunk az unalmas irodából, és irány a kocsma. Mindig másik, hogy ne legyen unalmas, és mindig legyen valami új a dologban. Így a többiek nemhogy húzódzkodnak ezektõl a megbeszélésektõl, hanem egyenest várják õket (nyilván én is)! Micsoda fordulat Próbáld ki te is, hidd el, mûködik!
De van egy jobb ötletem: gyere egyik pénteken velünk. Meghívunk egy sörre, cserébe beleláthatsz egy kicsit a mûködésünkbe és véleményeddel segítheted a munkánkat. Hogy tetszik? Én hetente megírom, hogy melyik kocsmába, PUB-ba megyünk, és mikor, te pedig ha éppen ráérsz, benézel hozzánk egy sörre. Mit szólsz?
Eddig ezeken a helyeken voltunk:
Most pénteken 16:30-ra pedig ide megyünk:
Ugorj be egy sörre, ha arra jársz
–
Rémusz
