Tárhely, domain, webtárhely blog

Mik a leggyakoribb céges Facebook hibák? Mikor van szüksége szakember beavatkozására egy vállalkozás oldalának? Kinek van egyáltalán szüksége közösségi megjelenésre?

Gonda Bence, a Binga.hu marketingügynökség egyik alapítója válaszol. Egy fiatal, életerős csapatot képvisel, akikkel mint kiderült, igen rokonlelkű a Gyümölcstárhely csapata. Itt az interjú első részét olvashatjátok. Hamarosan jön a folytatás is, arculatról, márkaépítésről, mobilbarát honlapokról, társadalmi felelősségvállalásról.

Nagyon érdekel, hogy mi az a Binga? Honnan jött ez a név?

Mi nem egy garázscég, hanem egy konyhacég vagyunk. Ültünk otthon az egyetem vége felé egy konyhában, és azon gondolkodtunk, hogy valamit kellene csinálni, kezdeni azzal, amit tanultunk az egyetemen. Így érlelődött, hogy alapítsunk egy céget. Az ember hasonló helyzetben lelkesedésből sok mindent csinál, de ilyen apróságokra, mint a névválasztás nem feltétlenül gondol. Később a cégbejegyzésnél az ügyvéd kérdezte, hogy „Most akkor mit írjak be ide?” Nem tudtunk neki mit mondani. Hazamentünk, és Barnabással, az alapító társammal felosztottuk egymás között a világtérképet. Övé volt a déli félteke, enyém az északi. Próbáltunk földrajzi nevekből valami épkézlábat kitalálni. A Bingát végül Barnabás találta. Ez egy hegy Afrikában, illetve a hegy körül lakó törzs neve.

Később azért is megtetszett, mert kapcsolódhat hozzá a Bing kereső neve, lehet vele játszani, kicsit vicces, mindenkinek megmozgatja a fantáziáját. Egyszer ki is írtunk egy versenyt, ahol ki lehetett találni, mi lehet a név mögött. Izgalmasabbnál izgalmasabb megoldások érkeztek.

A Bingánál több területtel is foglalkoztok. Mik ezek pontosan? Van olyan terület, ami ezek közül közelebb áll hozzátok a többinél?

Vannak hagyományos webes fejlesztéseink, foglalkozunk közösségi marketinggel, illetve vannak a mobilfejlesztések. Ezt a három területet külön is kezelhetjük, de erősen össze is függnek, például technikailag.

Az ügyfelek szempontjából is van összefonódás. Nyilván nem mindenkinek való minden megoldás. Ilyenkor beszélgetnünk kell velük, hogy kiderüljön, mire is van szükségük. A mi munkánk során mindenképpen előnyös koncepcióban gondolkodni.

Amire most mi mindenképpen nagyobb hangsúlyt fektetünk – erre is van a legnagyobb kereslet -, az a közösségi irány. De számunkra a másik két terület is legalább olyan fontos.

Akkor egy cégnek komplexen az arculattól a megvalósult kampányig minden lépésben segítetek?

Jellemzőbben inkább részfolyamatokkal keresnek meg minket. Például a Brendon egy egészen nagy cég Magyarországon. Ő először megrendelt tőlünk egy facebookalkalmazást. Ezt elkészítettük. Megtetszett nekik a munkánk. Azt mondták, nézzük meg, miben tudnánk még együttműködni. Volt egy félkész honlapjuk, aminek megvolt a struktúrája, de nem volt kész a grafika hozzá. Bekapcsolódtunk, és megcsináltuk a dizájnt. Most egy mobilalkalmazás felé kacsintgatnak.

Végeredményben ez nem egy hagyományos értelemben vett elejétől a végéig munka, de tulajdonképpen mindegyik területet érintettük. Egy organikus papucsokat gyártó kézműves műhely számára, akik csuhéból készítenek papucsokat, marketing tervet készítettünk. Segítettünk a brand kitalálásában is. A márkanév, az arculat, a honlap, kialakításában is közreműködtünk. A következő hónapokban indul majd el a webshopjuk.

A kérdésre visszatérve, van, ahol a területek szorosan összeérnek, máskor lépésről lépésre jobban elkülönülnek.

Az egyértelmű, hogy kreatív munkát végeztek. Honnan tudtok folyamatosan erőt meríteni? Mi inspirál titeket?

Ez a kreativitás egy érdekes dolog. Ez ha adott, jön magától. Annak nagyon örülök, hogy a mi csapatunk olyan emberekből áll, akikben ez megvan. Ráadásul ők büszkék erre, tudatában vannak annak, hogy jó dolgokat tudnak csinálni. Ezt jó megélni a csapatban minden nap. Persze van, amikor nem megy. Akkor nagyon nem megy.

Ismerjük a tudományos módszereket, tudjuk, hogyan lehet a kreativitást segíteni. Például ha havonta egyszer olyan napot tartunk, amikor lényegében nem dolgozunk. Ilyenkor mindenki olyan dolgokkal foglalatoskodik, ami inspirálja őt. Nyilván ebben is van valami.

Ugyanakkor, talán ami leginkább segít minket, hogy minden nap más ügyfelekkel találkozunk. Lehet egyik nap autómosó, organikus papucs, és lehet a L’Oreal. Mind mások, és mindig más területen kell nagyon képben lenni, koncentrálni és odafigyelni. Pont ezért nem lesz unalmas, nem fásul bele az ember. Persze lehet, hogy a többieket is meg kéne erről kérdezni, de én így látom.

Mi az a szuperképességetek egyébként, ami segíti a Bingát a mindennapokban?

Szerintem a csapat, az elmúlt két évben kialakult közösség. Ez mindenféleképpen egy nagyon jó alapot ad. Mindenkinek megvan persze a saját szakértelme is. Ami nagyon jó, hogy látjuk egymást fejlődni. Amikor elkezdtük, mindannyian próbálgattuk magunkat, néztük, ki mit tud. De még nem voltunk összecsiszolódva, és egyénileg is meg kellett találni a saját stílusunkat. Nagyon inspiráló látni, hogy mindenki halad. Ezt magunkra is értem és a csapat többi tagjára is.

a Binga csapata

Havonta van nálunk hónap embere választás, ahol egymásra szavazunk. Nyilvánosan. Mindenki elmondja, kire szavaz, és meg is indokolja, hogy miért. Figyelünk arra, hogy a másik mit csinált ebben a hónapban, mi volt az, amit hozzá tett ahhoz, hogy valamit elérjünk. Ezt elismerjük. Ez az, ami szerintem a csapatot jól jellemzi és erősíti.

Ha már szóba került a fejlődés, a tanulás, kíváncsi lennék, honnan tanultok, mik a forrásaitok. Vannak példaképeitek?

Konkrét példaképet nem tudnék mondani. A marketing szakma is olyan, ahol vannak nagy nevek. Vannak nagy ügynökségek, akiktől jó kampányok, jó anyagok szoktak kijönni. Ezek a szakmában körbe járnak, mi is látjuk a legújabb kampányokat, a nagyon jó ötleteket.

Viszont a mi szakterületünkön inkább arra kell törekedni, hogy valami teljesen újat csinálj. Ilyen szempontból talán jobb, előnyösebb lehet az, ha valaki szinte nem is ismeri azt, hogy mi létezik már. Mert így ezektől függetlenül tud új, eredeti dolgokat létrehozni.

Említetted, hogy nem igazán választhatóak élesen szét a területek, mégis kicsit kezeljük külön őket. A közösségi médiával kapcsolatban például arra lennék kíváncsi, szerinted mennyire fontos megjelenni ezeken a felületeken, ha valakinek van már honlapja?

Röviden: szerintem nem kötelező mindenkinek megjelennie a közösségi felületeken. Érdemes mindenkinek elgondolkodnia rajta. Viszont mi is és az ügyfeleink is belátják, van amikor nem biztos, hogy szükséges. Előfordul, hogy azt mondjuk, neked nincs igazán szükséged egy facebookoldalra, de nagy szükséged lenne egy jól optimalizált honlapra, ami a Google keresésekben az első oldalon megjelenik. És csináljunk mellé egy Google hirdetéskampányt. Ilyenkor általában olyan termékről van szó, amiről fel sem merül az emberekben, hogy a közösségi oldalakon keressék. A Facebookra mindenképpen hosszú távú befektetésként kell tekinteni. Dolgozik vele az ember, de nem feltétlenül rögtön jönnek az eredmények. Építgetni kell, és előbb utóbb lesz eredménye, de nem szabad azt várni, hogy azonnal. Ezért kell nagyon alaposan végiggondolni, érdemes-e belevágni.

Fordítsuk meg a kérdést. Ha valaki már megjelent a közösségi felületeken, akkor elég-e, ha itt jelen van? Neki érdemes honlapot készítenie?

Ez megint változó lehet. Érdemes, mert a kettő inkább kiegészíti egymást. Persze ez lehet költség függvénye is. Hiszen egy Facebook oldalt olcsón el lehet készíteni. Egy honlap, ha igényesen van megcsinálva, ennél jóval költségesebb terület. De meg kell nézni, hogy milyen hasznot hoz a meglévő FB oldal, és hogy emellett milyen hasznot hozhat egy honlap. Ha a kettő más célt és célcsoportot tud lefedni, akkor feltétlenül érdemes.

A Facebook oldalakon sokan indítanak játékot, hogy megmozgassák a követőiket és hogy újakat szerezzenek. Nem mind lesz sikeres, és a Facebook szabályainak figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel is járhat. Mik azok a hibák, amiket tapasztalatod szerint jó lenne elkerülni?

Egyik oldalról lehetnek ezek a Facebook szabályai szerint hibásak. A szabályzat szerint például nem lehet nyereményjátékot lájkokkal eldönteni. Vagyis szabályellenes, ha az dönti el a versenyt kinek a képe kapja a legtöbb lájkot. Lehet szavazatokkal dönteni, de lájkokkal nem. Persze ennek is van költségvonzata. Mert míg ha lájkokkal döntünk el valamit, akkor az egy ingyenes megoldás. Ha viszont szabályosan szeretnénk eljárni, akkor egy alkalmazást kell rá fejleszteni, aminek már van költsége. Ugyan mi még nem tudunk olyanról, hogy emiatt Magyarországon valaki bajba került volna, de sose lehet tudni. Ilyenkor mindig mérlegeli az ember, mi éri meg neki jobban.

Olyanról hallottunk még, amikor egy egész nagy cég futott bele abba a hibába, hogy nem tisztázta elég egyértelműen a szabályokat. Negatív visszhangja lett a kampánynak a követők elégedetlensége miatt.

A másik, amikor azt nézzük, hogy az adott promóció, kampány mennyire a célcsoportra van kitalálva. Jó példa volt erre a „mi az indián neved?” című alkalmazás és a hozzá hasonlóak. Ezek ötletesek, és eredményesek is. Legalábbis első ránézésre. De ezek olyan embereket vonzanak, akik nagyrészt nem az adott cég vagy szolgáltatás, termék célcsoportjába tartoznak. Nagy kérdés, hogy egy ilyen kampány után is meg tudja-e szólítani a látogatókat az oldal. Nyilván nagy merítésből könnyebb több embert megmozdítani, de nagyon fontos mutató a Facebookon, hogy az adott oldal lájkolói mennyire tartoznak az adott oldal célcsoportjához.

Mi például igyekszünk 60% fölött tartani ezt az arányt. Vagyis, ha egy ügyfél azt mondja, hogy neki a 25 és 40 év közötti nők a célcsoportja, akkor az a jó eredmény, hogy az oldalán 60% fölött vannak jelen az ilyen lájkolók.

Fontos kérdés még az is, hogyan fogják megtalálni az emberek a kampányunkat, alkalmazásunkat. Gyakori hiba, hogy megcsináljuk a nagy munkát, kitaláljuk, lefejlesztjük, van nyeremény, de aztán senki sem találja meg. Nagyon egyszerű megoldás erre a Facebookon a hirdetés (hasonlóan a honlapok Google hirdetéseihez). Persze ennek a hatékonysága a célcsoporttól és targetálástól (a hirdetés célcsoportjának meghatározása – a szerk.) is függ. Viszonylag kis költséggel, 10-15.000 Ft-tal is hatalmas különbséget lehet elérni. Ez főleg akkor szembetűnő, ha megnézzük, hogy egy kampánynak a lefejlesztése, a kitalálása több százezer forintos nagyságrendű is lehet. Egy ilyen kis összeggel pedig nagyságrendekkel eredményesebbek lehetünk.

Akkor azt mindenképpen érdemes megfontolni, hogy  szakemberhez forduljunk, ha igazán profi kampányt szeretnénk?

Igen. A hatékonyság szempontjából mindenképpen hasznos, mert egy szakember tapasztalata sokat tehet hozzá. Persze itt is lehetnek különféle megoldások. Ha valaki teljesen egyedi alkalmazást szeretne, a saját igényeinek megfelelő egyedi fejlesztést, grafikát, hátteret, ehhez mind szakember kell.

Vannak persze olyan alkalmazások, amik keretrendszerként működnek. Egy kész sablonba feltölthetjük a saját grafikai elemeinket. Esetleg tudunk konzultálni a fejlesztővel. Ez egy olcsóbb megoldás, de mindenképpen limitált lehetőségeket ad.

Az ügyfélhez és az igényeihez igazodó a jó megoldás.

Kampányok esetében mennyire jellemző, hogy kiforrott ötletekkel fordulnak hozzátok ügyfelek?

Változó. Van olyan, aki egy teljes tervet küld, és igazából mi csak a fejlesztést csináljuk, és olyan is van, hogy a lebonyolításban már nem is veszünk részt.

De inkább jellemző, hogy van egy cél, és az a kérés, hogy javasoljunk valamit. Ilyenkor próbálunk ötletekkel előállni, amennyire lehet megismerni az ügyfelet, megnézni, mi az, ami tapasztalatunk szerint az ő területén működhet. Ez nyilván egy hosszabb folyamat. Együtt ötletelünk arról, mi az, ami működik, mi az, amire szüksége van. Ilyenkor benne vagyunk a teljes folyamatban.

Melyiket szeretitek jobban? Van ilyen?

Mindkettőben van valami, ami miatt szeretjük. A kreatív része, az ötletelés az, amikor az ember igazán úgy érzi, hogy alkot. Ennek viszont van egy olyan oldala, hogy sok ötlet ilyenkor kidobásra kerül. Úgy érzem, hogy jó, de aztán az ügyfélnek nem tetszik, vagy nem valósítjuk meg. Ez ilyenkor lehet egy csalódás.

A másik eset, amikor egy konkrét brief (az ügyfél leírása arról, mit szeretne látni megvalósulni – a szerk.) van, amit meg kell csinálni. Ezt lehetne akár favágó munkának is nevezni, viszont ebbe is bele tudja vinni az ember saját magát. Ezek sokkal biztosabb és egyenesebb útnak tekinthetőek.

A kampányokon, játékokon kívül mikor, kinek érdemes még közösségi felületek készítésében, üzemeltetésében szakember segítségét kérni? Ez tipikusan az a terület, amiről mindenki azt gondolja, hogy ezt én is meg tudom csinálni egyedül. Mik azok a célok, amikor mindenképp érdemes?

Ha csak az egyszerű tartalomkihelyezésről van szó, akkor azt valóban bárki meg tudja csinálni. Utána lehet olvasni: mikor érdemes például posztolni? Milyen tartalmat – inkább szöveget vagy képet – rakjunk ki? Vannak ilyen apróságok, amiket meg lehet tanulni. Nyilván egy szakember ezekkel tisztában van, és megspórolhatja ezt a tanulási folyamatot.

Szerintem az egyik legfontosabb terület az, hogy a szabályoknak megfelelő legyen az oldal és a kezelése.

Aztán az is fontos lehet, hogy az oldal megjelenése mennyire illeszkedik az adott cég profiljához. Sok olyan oldal van, ahol a tartalom egész jó, vannak még alkalmazások, promóciók is, de a borítókép már nem tükrözi a céget. Lehetne sokkal jobb, jobban kifejezhetné a szolgáltatás, a termék értékeit, közvetlenebb kapcsolatot tudna teremteni a látogatókkal.

Az interjú második részében beszélgetünk márkaépítésről, arculatról, mobilra optimalizált honlapokról, mobilalkalmazásokról. Olvasd el azt is itt!